Visszaélés-bejelentési rendszer
Az általunk nyújtott szolgáltatás keretében lehetőséget biztosítunk az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Visszaélés-bejelentési irányelve és a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján előírt visszaélés-bejelentési rendszerhez szükséges bejelentésnek és annak teljeskörű kivizsgáláshoz.
Visszaélés-bejelentési forródrótunkon számos szervezetnek biztosítunk bejelentést az alábbi törvények és rendeletek alapján
- a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről)
- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Irányelve (2016. április 27.) („GDPR”)
- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info Tv.”)
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény („Eker tv.”) – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit”)
- a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.),
- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
Bejelentést tehetnek
- foglalkoztató által foglalkoztatott
- foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt
- foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
- egyéni vállalkozó, egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll
- foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is
- foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
- foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes
- foglalkoztatóval az 4; 5. vagy 7. pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
- az a személy, akinek az 4; 5. vagy 7. pont szerinti jogviszonya, vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt
Bejelentés tehető a kapcsolatot megalapozó jogviszony
- létesítésére vonatkozó eljárás megkezdését követően,
- fennállása alatt és,
- megszűnése után (határidő nélkül).
Az alábbi területeken lehet visszaélést bejelenteni
Bejelentést olyan jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ, amely kárt okoz(hat). A jogsértés tartalmazhatja például (de nem kizárólagosan) az alábbiakat:
- etikátlan viselkedés,
- csalás,
- korrupció (beleértve a megvesztegetést),
- a nemzeti vagy nemzetközi jog vagy más vonatkozó magatartási kódex megsértése,
- súlyos gondatlanság,
- szervezeti szabályok megsértése,
- megkülönböztetés (diszkrimináció)
- megfélemlítés,
- zaklatás,
- közpénzek vagy források jogosulatlan felhasználása,
- hatalommal való visszaélés,
- összeférhetetlenség (conlict of interest) stb
Bejelentő számára hátrányos intézkedés
- amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
- amelyet a bejelentés alapjául szolgáló jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
Irányadó a bejelentő tulajdonában álló jogalanyra vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalanyra nézve is.
Hatósági, bírósági eljárásban
- a bejelentő bizonyítja a bejelentés megtétele jogszerűségét;
- vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
- a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
Hátrányos intézkedések különösen
- a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel
- egyenértékű intézkedések, a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
- a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének
- megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
- a képzés megtagadása,
- a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely
- hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás,
- pénzügyi szankció – alkalmazása,
- a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
- a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód
- a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
- egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
- a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
- az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet, az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása, az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
- az engedély visszavonása
A bejelentő mentesülése a bejelentés jogszerű megtétele esetén
- A bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
- A bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
- A bejelentő nem vonható felelősségre, ha alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
- Hatósági, bírósági eljárásban a bejelentő bizonyítja a bejelentés megtétele jogszerűségét.
Kivétel a bejelentővédelem alól
- bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
- bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
- a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
- a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
- a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.
A bejelentés megtétele akkor jogszerű, ha
- a bejelentő a bejelentését a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az ott meghatározott szabályok szerint tette meg,
- a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben
- ideértve a jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárást is – szerezte, és
- a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
A védelem megilleti
- a jogszerű, nem névtelen bejelentőt
- a jogszerű bejelentőt
- aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz bejelentést és
- későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, illetve az információk megszerzése/nyilvánosságra hozatala okán titokvédelmi szabály megsértése miatt felelősségre vonják.
- azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
- azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.
Bejelentés vizsgálatának menete
A bejelentés kézhez vételétől számított 7 napon belül visszaigazolás és tájékoztatást küldünk a bejelentőnek. Ha a kivizsgálás nem mellőzhető, akkor a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 30 napon belül kivizsgáljuk a bejelentést.
A határidő különösen indokolt esetben meghosszabbítható, de legfeljebb 3 hónap lehet. A határidő meghosszabbításáról, a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól a bejelentőt tájékoztatjuk.
A bejelentőt a bejelentés mellőzéséről és a mellőzés indokáról írásban tájékoztatjuk (kivéve, ha szóbeli tájékoztatást történt, amit a bejelentő tudomásul vett).
A kivizsgálás mellőzhető, ha
- a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
- a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg,
- a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
- a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A nem jogszerű bejelentést is kivizsgáljuk, de a bejelentőt a törvényi védelem nem illeti meg.
A bejelentő felhívható a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására. A bejelentés kivizsgálásáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatjuk.
Adatvédelem
Az érintettnek a kivizsgáláshoz elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. Az érintett személyes adatai a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak. Az adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor. A bejelentő személyes adatai a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.
Felhívjuk figyelmét, ha rosszhiszeműség, valótlan információ közlése körében nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, ha a bejelentéssel:
- bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel;
- a bejelentő másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott.
Kapcsolat
© 2023 Minden jog fenntartva. Hivatalos weboldal - www.visszaelesforrodrot.hu