Visszaélés-bejelentési rendszer

Az általunk nyújtott szolgáltatás keretében lehetőséget biztosítunk az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Visszaélés-bejelentési irányelve és a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján előírt visszaélés-bejelentési rendszerhez szükséges bejelentésnek és annak teljeskörű kivizsgáláshoz.

Visszaélés-bejelentési forródrótunkon számos szervezetnek biztosítunk bejelentést az alábbi törvények és rendeletek alapján

• a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről)
• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Irányelve (2016. április 27.) („GDPR”)
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info Tv.”)
• az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény („Eker tv.”) – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit”)
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.),
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

Bejelentést tehetnek

1. foglalkoztató által foglalkoztatott
2. foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt
3. foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
4. egyéni vállalkozó, egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll
5. foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is
6. foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
7. foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes
8. foglalkoztatóval az 4; 5. vagy 7. pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
9. az a személy, akinek az 4; 5. vagy 7. pont szerinti jogviszonya, vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt

Bejelentés tehető a kapcsolatot megalapozó jogviszony

• létesítésére vonatkozó eljárás megkezdését követően,
• fennállása alatt és,
• megszűnése után (határidő nélkül).

Az alábbi területeken lehet visszaélést bejelenteni

Bejelentést olyan jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ, amely kárt okoz(hat). A jogsértés tartalmazhatja például (de nem kizárólagosan) az alábbiakat:

• etikátlan viselkedés,
• csalás,
• korrupció (beleértve a megvesztegetést),
• a nemzeti vagy nemzetközi jog vagy más vonatkozó magatartási kódex megsértése,
• súlyos gondatlanság,
• szervezeti szabályok megsértése,
• megkülönböztetés (diszkrimináció)
• megfélemlítés,
• zaklatás,
• közpénzek vagy források jogosulatlan felhasználása,
• hatalommal való visszaélés,
• összeférhetetlenség (conlict of interest) stb

Bejelentő számára hátrányos intézkedés

• amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
• amelyet a bejelentés alapjául szolgáló jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Irányadó a bejelentő tulajdonában álló jogalanyra vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalanyra nézve is.

Hatósági, bírósági eljárásban

• a bejelentő bizonyítja a bejelentés megtétele jogszerűségét;
• vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
• a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

Hátrányos intézkedések különösen

• a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel
• egyenértékű intézkedések, a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
• a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének
• megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
• a képzés megtagadása,
• a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely
• hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás,
• pénzügyi szankció – alkalmazása,
• a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
• a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód
• a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
• egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
• a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
• az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet, az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása, az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
• az engedély visszavonása

A bejelentő mentesülése a bejelentés jogszerű megtétele esetén

• A bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
• A bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
• A bejelentő nem vonható felelősségre, ha alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
• Hatósági, bírósági eljárásban a bejelentő bizonyítja a bejelentés megtétele jogszerűségét.

Kivétel a bejelentővédelem alól

• bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
• bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
• a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
• a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
• a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

A bejelentés megtétele akkor jogszerű, ha

• a bejelentő a bejelentését a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az ott meghatározott szabályok szerint tette meg,
• a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben
• ideértve a jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárást is – szerezte, és
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

A védelem megilleti

• a jogszerű, nem névtelen bejelentőt
• a jogszerű bejelentőt
• aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz bejelentést és
• későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, illetve az információk megszerzése/nyilvánosságra hozatala okán titokvédelmi szabály megsértése miatt felelősségre vonják.
• azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
• azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.

Bejelentés vizsgálatának menete

A bejelentés kézhez vételétől számított 7 napon belül visszaigazolás és tájékoztatást küldünk a bejelentőnek. Ha a kivizsgálás nem mellőzhető, akkor a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 30 napon belül kivizsgáljuk a bejelentést.

A határidő különösen indokolt esetben meghosszabbítható, de legfeljebb 3 hónap lehet. A határidő meghosszabbításáról, a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól a bejelentőt tájékoztatjuk.

A bejelentőt a bejelentés mellőzéséről és a mellőzés indokáról írásban tájékoztatjuk (kivéve, ha szóbeli tájékoztatást történt, amit a bejelentő tudomásul vett).

A kivizsgálás mellőzhető, ha

• a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
• a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A nem jogszerű bejelentést is kivizsgáljuk, de a bejelentőt a törvényi védelem nem illeti meg.

A bejelentő felhívható a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására. A bejelentés kivizsgálásáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatjuk.

Adatvédelem

Az érintettnek a kivizsgáláshoz elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. Az érintett személyes adatai a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak. Az adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor. A bejelentő személyes adatai a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

Felhívjuk figyelmét, ha rosszhiszeműség, valótlan információ közlése körében nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, ha a bejelentéssel:

• bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel;
• a bejelentő másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott.